Lemaradás a blogírással

Habár a blogomat nem nagyon vezettem az elmúlt időszakban, ez nem jelenti azt, hogy a hétköznapjaim full unalmasan telnek el. Február közepén kialakult egy kis csoportunk, akikkel egyre gyakrabban jövünk össze és szórakozunk együtt. Egyre gyakoriabbá váltak az esti kártyázások, beszélgetések, filmnézések. Sokszor megyünk el bulizni, és próbálunk minél több dolgot együtt csinálni. Egyszerűen nagyon rossz abba belegondolni, hogy már csak kicsivel több, mint 1 hónapunk van hátra, és mehetünk haza :( Egyre többet kell beszélnünk a kiköltözés menetéről, a takarításokról, és a kulcsvisszajuttatásról. 1 hónap, és megyek haza. Egyrészt jó is, meg nem is, de inkább szomorkodok, minthogy ugrándozzak az örömtől. A magyar sulit nem hanyagolom el, 6 tárgyat sikerült felvennem, amiket szeretnék teljesíteni valamennyire. Jelenleg 4 beadandót kell írnom, valamint, ha hazaérek, 10 nap alatt kell levizsgáznom mind a 6 tárgyból. Ami nem hangzik túl biztatónak, úgyhogy örülni fogok, ha mindegyikből meglesz a 2-es. 

Az elmúlt időszak alatt itt is levizsgáztam néhány tárgyból, és sikeresen elértem a minimumnak elért 15 kreditet. Levizsgáztam 2 logisztikás tárgyból és az első finn kurzusból. Finnből megkaptam az 5-öst, míg a logisztikás tárgyakra egy 4-est és egy 3-ast kaptam. Bőven jó. Úgy döntöttem, hogy nem csinálom tovább a németet, egyszerűen emberkínzás volt beülni arra az órára. Igaz, hogy így elvettem magamtól a lehetőséget, hogy németet tanuljak, de a kényszertanulás sem ért volna el jobb eredményt, úgyhogy így a legjobb ez. Úgyhogy per pillanat 2 órával rendelkezek, amikre csak szerdán és csütörtökön kell bemennem iskolába. Viszont az egyik tárgynak most szerdán vége is lesz, levizsgázunk, utána pedig szabad foglalkozás van, ami azt jelenti, hogy csinálhatjuk a beadandókat arra az órára. Akár otthon is lehetünk, de akár be is mehetünk a terembe, ahol a tanár minden kérdésünkre válaszolni fog. 

Aztán nagyon közel van az USAba menés időpontja is. Június 8-án repülök, ami azt jelenti, hogy pontosan 2 hetem lesz otthon Magyarországon. Egészen szeptember 15-ig maradok kinn, és per pillanat még mindig nem tudom, hogy hova utazzak a tábor után. Úgy néz ki, hogy a tervem, hogy Alaszkába megyek, meghiúsul, ezért úgy döntöttem, hogy csatlakozok másokhoz ahelyett, hogy én diktáljam a dolgokat. Szívesen csinálnék 1 útitervet, de ezt így Erasmus közben nem lehet olyan jól lerendezni. Pár hete találtam 2 lányt, akik Costa Ricába terveznek menni, per pillanat úgy néz ki, hogy velük tartok. 

Továbbá rajta vagyok az ügyön, hogy gyakorlati helyet találjak magamnak szeptember és február között, ami idő alatt arra kell várnom, hogy "végre" visszaülhessek az iskolapadba, ugyanis szeptemberben nem indul el 1 tárgy sem, amit most nem tudok felvenni. Természetesen a gyakorlati helyet nem Magyarországon keresem, hanem valami külföldi országba :D Felmerült már Kanada, USA, Svédország, Törökország, Németország, valamint India. A legesélyesebbnek az indiait látom, ők hétfőn szeretnének velem interjúzni. Jómagam viszont szívesebben mennék Németországba, még akkor is, ha rühellem a nyelvüket :D Azért légyszí szurkoljatok :)

Kiruccanás Helsinkiből - Hämeenlinna

Végre újabb utazást tudhattam hátam mögött, valamint találkozhattam egy újabb finn levelezőtárssal - Tiiával. Sajnos nem tudtunk olyan sok időt eltölteni együtt, mindössze 2 teljes napunk volt, ami alatt elmentünk Iittalába és Hämeenlinnába. Pontosabban csütörtök estétől szombat délutánig volt időnk. Csütörtök este Iittalába mentünk, ugyanis Tiia apukája ott lakik. Kicsit beszélgettünk, aztán lefeküdtünk aludni, ugyanis Tiiának másnap vizsgája volt. Úgyhogy a másnapot Valkeakoskiban kezdtük, ahol levizsgázott, és mehettünk is az utunkra. Sajnos az idő elég rossz volt, persze miért is ne akkor legyen rossz az idő, amikor kirándulni szeretnénk. Finnország ugyanis nem az az ország, ahol bemegyünk 1 városba és esernyővel meg lehet oldani a városnézést - a városokban kb. semmi sincs. Inkább az erdőket, tavakat érdemes nézni - már aki vevő rá. Vannak ismerőseim, akik nem költenének arra pénzt, hogy elmenjenek a természetbe, nemzeti parkokat nézzenek, ugyanis számukra minden fa és tó ugyanolyan. Őszintén szólva az utazásom alatt elég sok tavat meg fát láttam, a végére én is éreztem, hogy már nem hoz lázba az újabb tó látványa, na de mindegy is :D Szóval a rossz időnél tartottunk. 

Ahogy mentünk Tiia sulijába, útba esett egy olyan útszakasz, ahol az út mindkét oldalán tó volt (és nem egészen hídon mentünk át). Na de mindegy is, szép volt. Habár nem örültem az esőnek, mert még esernyőt sem vittem, úgy gondoltam, hogy azért érdemes lenne megállni és kicsit sétálni. Elég hideg is volt, na de azért fél órát eltöltöttünk ott :) Aztán mentünk Iittalába, az üveggyárhoz. Az Iittala üveg nagyon népszerű itt Finnországban, ugyanakkor elég drága is. A kisebb poharak 10 eurótól kezdődtek, a Moominos dolgok pedig 15 eurótól. 

Volt olyan váza is, ami "csak" 1990 euróba került. Fura volt belegondolni, hogy csak egy kicsit többet kapok Erasmus támogatásként. Ráadásul a váza nem is volt olyan szép vagy különleges. Nagyon szívesen hoztam volna onnan valamit, de féltem, hogy összetörném a hazaút alatt, szal inkább nem vettem semmit. Viszont voltunk egy könyvesboltban, ahol találtam 1 könyvet :D Egy csomó új könyv le volt árazva, 10 euróért lehetett Rowling könyvet kapni, de voltak 5 euróért is könyvek, sőt, 1 euróért is! És vadonatújak! Jómagam egy 5 eurós könyvbe ruháztam be, ami 32 euróról lett leárazva. A címe: "Minä, Adolf, ja Josif", azaz "Én, Adolf és Josif". A hidegháborúról szól, és még nem kezdtem el olvasni, de majd mindenképp el fogom... egyszer :D Természetesen finnül van, ami mégjobban motivál, hogy megtanuljam a nyelvet. 

Az üveggyár után mentünk is vissza Tiia apukájához, és főztünk. Paprikáskrumplit próbáltam főzni, azonban valamiért túl hígra sikeredett, úgyhogy leves lett belőle. Pedig túl sok vizet sem tettem bele, épphogy ellepte a krumplit... na de mindegy is. Az ízzel nem volt gond, csak az állagával. Megnéztük az Ocean's Thirteent, majd elindultunk Hämeenlinnába, ahol Tiia anyukája lakik. Megmutatta Tiia a leveleit, jó volt visszanézni, hogy milyen leveleket küldtem neki :) És megállapítottuk, hogy 3 éve levelezünk, illetve májusban lesz 3 éve :) Aznap este kártyáztunk, valamint megnéztük a Gésa emlékiratait. 

Másnap reggel nem a legszebb idő köszöntött, azonban örültünk, hogy legalább nem esik. Ugyanis szombatra terveztük az Aulanko Nemzeti Parkot, ahova természetesen nem annyira élvezet esőben menni. Szerencsére a nap kisütött, úgyhogy nem volt semmi probléma :) Jól el is fáradtunk, ugyanis főleg hegynek fölfelé kellett mennünk. 

Utána pedig elmentünk Hämeenlinna egyik templomához a városközpontba, és megnéztük a Häme várat, ami az 1200-as években épült. Aztán mentünk is haza ebédelni, valamint összekészülni a hazautazásomhoz. 

Jól éreztem magam nagyon, remélem, hogy lesz még alkalmam Tiiát meglátogatni :)