Február 13-án végre nekivághattam a 10 napos utazásomnak. Habár a Rovaniemibe tartó vonatozást nem nagyon vártam, mégis nagy izgalommal töltött el az indulás. Finn óra után egyenesen a vasútállomásra mentünk Andreynával és Balázzsal, hogy megvegyük a bérletünket. Utána vettem magamnak 1 mentolos cukrot, mert hát mikor is kapna el a betegség, ha nem akkor, amikor nem kéne. Csak torokfájással küszködtem hétfő óta, de a hab a tortán a csütörtök reggeli orrdugulás volt. Úgyhogy elszóltam magam az előző bejegyzésben, hogy szerencsére legalább náthás nem vagyok. De lettem! :D
A vonaton elfoglaltam a helyem. Itt a vonatra is kell helyet foglalni, az általunk lefoglalt helyre kell leülni. Mivel neten foglaltam a jegyemet, és annyira még nem voltam pro, sikerült lefoglalnom egy 4es helyet a kettes helyett. Végülis nem tartottam rossz ötletnek, egészen Hämeenlinnáig, amikor beült egy csajszi elém. Az elején még nem tartottam a dologtól, reméltem, hogy Tamperéig megy és ott leszáll, és enyém lesz az egész birodalom reggelig :D de hát nem, Tampere előtt levette a cipőjét, elfeküdt, betakarózott, úgyhogy gyanítottam, hogy végig velem lesz, úgyhogy nem tehetem fel a lábamat az előttem lévő ülésre :D Végülis igen, Rovaniemig jött a lányka is. 11kor én is nagyon elálmosodtam, próbáltam elhelyezkedni, sikertelenül. A legjobb pozíciót pár óra után meg is találtam, végre el tudtam feküdni, de aludni még nem tudtam. Közben sorban mondták be az ismeretlenebbnél ismeretlenebb helyek nevét, és én már csak reméltem, hogy Oulut mondják be legközelebb, mert az azt jelentené, hogy már csak 2 órás szenvedést kell kibírni. Hajnali 4-5 óra volt, amikor bemondták, hogy Oulu következik... na én akkor már nem voltam annyira boldog, ugyanis akkor már tényleg tudtam aludni :D Oulu-Rovaniemi szakaszt végigaludtam, úgyhogy 2-3 órás alvás után, 07:50kor megérkeztem Rovaniemibe, ahol Miia és Jari várt. Leszálláskor előre féltem a -20 foktól, felöltöttem magamra a 2 nadrágot, kesztyűt, sapkát, sálat, leszálltam, erre csak -1 fok volt :D Kicsit csalódott voltam, de ugyanakkor nem bőgtem el magam amiatt, hogy nem fog befagyni a p***m :D Az állomásról Miiáékhoz mentünk, ahol kicsit beszélgettünk, majd elmentünk a Mikuláshoz. Sétáltunk, megnéztük a postát, és bementünk a Mikuláshoz is fényképezkedni.
A Mikulás után elmentünk Hesburgerbe. Ez olyan, mint a McDonald's, csak finn kivitelezésű :) Nem volt rossz, de szerintem a McDonald's jobb. A Hesburger hamburgereiben a hús kicsit száraz szerintem. Viszont a forró csokijuk jobb, mint a McDonald'sban!
Pénteken nem csináltunk aztán semmi különlegeset, elég fáradt voltam, úgyhogy 3-kor hazamentünk és kártyáztunk, társasoztunk, és elég korán elmentünk aludni. Pihenni akartunk, ugyanis másnap fél 10kor mentünk Pello közelébe, ahol Miia szüleinek barátai élnek, akiknek vannak rénszarvasaik :) Mielőtt elmentünk volna hozzájuk, elmentünk Pelloba, és átugrottunk Svédországba is :D Úgyhogy elmondhatom magamról, hogy habár kb. fél óráig is, de voltam Svédországban :D Egy boltba mentünk be, ami szerintem kicsit drágább volt, mint a finn boltok, de lehet, hogy csak éppen azok a dolgok voltak drágábbak, amiknél fel volt tűntetve az ár euróban is :D sok helyen csak a svéd koronát lehetett megtalálni. Bevásárlás után pedig mentünk is a rénszarvasos emberhez. Sajnos nem tudtak angolul, úgyhogy nem tudtunk olyan sokat beszélgetni. 70 rénszarvasa van, amin nagyon csodálkoztam, mert nem kis költsége lehet az állatok gondozásának. Ha jól értettem, akkor 3 euróba kerül 1 adag eledel, és kb. 3x esznek a rénszarvasok egy nap. Nem kis költség. Nem lehettünk ott 1 órát szerintem, már jöttünk is el. A végén kaptam ajándékot is a rénszarvasos embertől: egy rénszarvas agancsot! :)
Elég nagy volt, úgyhogy úgy láttam a legjobbnak, hogy ha hazaküldöm postán. Így legalább tudtam küldeni ajándékot anya névnapjára és a Betti szülinapjára is. Mivel nem kaptunk ebédet, Miia anyukája adott pénzt Miiának, hogy menjünk el egy étterembe és együnk valamit. Valamilyen tésztát ettem, nem emlékszem, hogy milyen hozzávalókból készült, viszont éreztem, hogy volt benne pár tenger gyümölcse :D Eredetileg nem szeretem a tengeri dolgokat, úgyhogy meg sem mertem kérdezni, hogy micsoda az, ami ott van a tészta tetején :D De aztán finom volt. Ilyen puhás rák-féleség volt. Kár, hogy nem olcsó, mert szívesen ennék még olyat... :D bár múltkor Lilla 3 euroért kapott a Lidlben, legközelebbi akciókor én is veszek :D Az étterem után hazamentünk és társasoztunk :)
Vasárnap pedig a Ranua Zoo-ba mentünk el, ahol főleg északi állatok vannak. Elég korán értünk oda, úgyhogy az állatok többsége még aludt sajnos. De a közepe tájára már többen felkeltek, úgyhogy csak pár állathoz mentünk vissza Jarival megnézni, hogy alszanak-e még. Sok sikerrel nem jártunk, de páran felkeltek azóta :) Bementünk a Fazer shopba is, ahol találtam Salmiakki csokiiit :D
Salmiakki az a nagyon szar (na jó, én szeretem :D ) fekete színű édesség (??), amit itt majdnem minden finn szeret. A csoki viszont nem volt olyan erős, úgyhogy ezt még lehet, hogy a külföldiek is előszeretettel ennék. Délután, miután hazaértünk, Miia anyukája vendégül látott minket és egy naagyon finom ebédet főzött nekünk rénszarvas húsból :) Nagyon ízlett, bár nem nagyon tudtam megkülönböztetni a marhahústól. Desszertnek fagyit ettünk valami olyan málnaféleséggel, amit még életemben nem láttam. Olyan volt, mint a málna, csak sárga. Ja, és kaptam ajándékba meleg zoknit!! :) Este kimentünk a Mikuláshoz megint, megnéztük az esti kivilágítást.
Hétfőn pedig főztem Miiáéknak paprikás krumplit! :) Eléggé hígra sikeredett annak ellenére, hogy nem tettem bele annyi vizet. Ennek ellenére azt mondták, hogy finom volt :) A finom ebéd után sajnos indulnunk kellett, ugyanis indultam Ouluba. Nagyon remélem, hogy később is, akár jövő évben, vagy utána is el tudok jönni Lapfölre. Hihetetlenül szép a táj és hihetetlenül jól éreztem magam ott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése