Szentpétervár

A suli szervezésével eljuthattam Szentpétervárra is. Először kicsit bizonytalan volt az utazásom, ugyanis kellett az útlevelem, ugyanakkor nyárra is kellett intéznem a dolgokat Amerikába. Végül sikerült megoldani az ügyet, az amerikai vízuminterjút Oroszország után intézhetem. 

Oroszországba először magánban akartam eljutni, de sajnos kiderült, hogy ha vonattal akarok menni, akkor kell vízum. Hajóval viszont 3 napos "vízumot" adnak, amihez csak útlevél kell, és semmi egyéb papír. Nem is nagyon tervezgettem ezután egyedül menni, habár tuti olcsóbban meg tudtam volna oldani, mint az iskola. Viszont a sulival volt egy teljes napos buszos túra, valamint elmentünk a Catherine's Palace-be is, amit egyedül nem nagyon tudtam volna megoldani, max. akkor, ha igénybe veszek különböző túristáknak való szolgáltatást. Az alap csomag a teljes napos buszos túrát, a szállást, a hajóutat és a Hermitage Múzeumot tartalmazta. Ezenfelül lehetett válogatni a különböző extra tevékenységek közül, mind pl. az orosz est, limuzin túra, balett, katedrálisok és Catherine's Palace. Legszívesebben mindegyikre elmentem volna, de mivel pénzbe került mindegyik, ezért nem engedhettem meg mindet magamnak. Végül a katedrálisokat, a Catherine's Palacet és a limuzinozást választottam. Kicsit bántam, hogy az orosz estre nem fizettem be, főleg azután, hogy Lilla mondta, hogy milyen jó volt: zenéltek, táncoltak, meg 5 fogás volt az este folyamán.

Első este a hajón voltunk, buliztunk. Elég nagy hajónk volt, bár sajnos nem tűnt sokkal nagyobbnak, mint a tallinni hajónk :/ Voltak a többiek Stockholmba, ahova elég nagy hajó indult. Szerettem volna 1 olyannal menni, de hát nem volt szerencsém. Valószínűleg nem is lesz, mert Stockholmba nem tervezek menni, valahogy nem vonz. Az este megemlítendő része az volt, hogy rámszakadt 1 olasz pasi, akit aztán nagy nehezen tudtam csak levakarni magamról :D Tim egyik haverja volt, Timnek mondtam, hogy mentsen már meg, de ő csak vigyorgott :D Szerencsére az olasz gyerek eléggé részeg állapotban volt, így a következő napokban ő nem emlékezett rám - bár én még mindig lelki terrornak éreztem a jelenlétét, hogy nehogy véletlenül megismerjen :D 

Nem nagyon tudtam aludni, 2 körül mentem el aludni finn idő szerint, ami orosz idő szerint asszem 4 óra volt. A hajó pedig 9kor ért be a kikötőbe, úgyhogy 5 órám volt aludni. A hajó viszont eléggé zavart, egyrészt hallottam a motort, az ágy pedig sokszor úgy mozgott, mintha felettem lévő ágyon éppen szexeltek volna. Voltak felettem, de nem szexelt a csaj :D Szal reggel full K.O voltam, amikor le kellett szállni, és már akkor vártam a délután 2t, amikor beérünk a hotelbe :D De nem volt szerencsém. Elég nagy késéssel sikerült elindulni, ugyanis a bevándorlás elég lassan haladt. Mindenkinek át kellett menni 1 ellenőrzésen, ahol kaptunk 1 pecsétet az útlevelünkbe. Ha éppen nem tud az ember kiszállni a hajóból az elején, akkor eléggé hátra kerül, azaz lassabban is végez. Olyan fél óra - háromnegyed óra késéssel elmentünk a buszos túrára, felfedeztük Szentpétervárat. Először a St. Isaac Katedrálist néztük meg, majd kitettek minket egy téren, ahol volt 1 óránk. Sajnos mi azt az 1 órát ebédre pazaroltuk el a városnézés helyett. Az 1 óra után elindultunk a Peter and Paul Fortressbe, ahol szintén sétálgattunk. Utána elvittek minket egy ajándékboltba, majd végül 4 órakor végre elindultunk a hotelbe. Onnantól kezdve szabad foglalkozás volt. Lillával megnéztünk egy filmet, majd egyedül maradtam, ugyanis ő ment az orosz estére. Kicsit TVztem és lefeküdtem aludni. 1kor hazajött Lilla, akkor 1 kicsit beszélgettünk, és eltettük magunkat másnapra, ami elég kemény napnak nézett ki. 

Reggel 10kor indultunk el a Hermitage múzeumba, szakadó esőben. Előtte reggeliztünk a hotelben. Hát nem mostanában ettem annyit reggelire... :D svédasztalos reggeli volt, mindent megtalálhatott az ember, amire csak vágyott :D Úgyhogy ettem kenyeret, joghurtot, tejbeáztatóst, virslit, tojást, gyümölcssalátát... na jó, a gyümölcssaláta vége már nem fért belém :D De tényleg nagyon sok dolog volt kinn. 

A Hermitage nagyon szép, és ugyanakkor nagy is. 5 épületből áll, mi 2-3 órát voltunk ott, de csak 1 épületben voltunk. Az elején érdekes volt, de egyre unalmasabbá vált. A szakadó eső miatt sajnos nem volt senkinek sem kedve kinn sétálgatni meg fényképezkedni, úgyhogy a Hermitageval nincs is képem... :/ Mivel rongyossá jártuk a lábunkat Lillával, meg nagyon fáradtak voltunk, felmentünk a buszunkra és aludtunk :D Aztán indultunk a katedrálisos túrára. Amikor befizettem, akkor 4 katedrálisról volt szó, de helyben kiderült, hogy csak 3 katedrálist nézünk meg... persze a pénzből nem kaptunk vissza, úgyhogy elmehetnek valamerre :) Megnéztük a St. Isaac' Cathedralt, a St. Nicholas Naval Cathedralt (asszem...) és persze a Church of the Savior on Blood-ot is. Nekem az 1. tetszett a legjobban :) A túra után mentünk is vissza a hotelbe, ahol megmostam a hajam, aludtam 1-2 órát és készülődtem a limuzinos túrához. Lilla nem jött velem, így kicsit féltem, hogy egyedül leszek semmi ismerős nélkül, de reggel kiderült, hogy az egyik koreai lány is jelentkezett, úgyhogy örültem, hogy lesz valaki ismerős. De feleslegesen aggódtam, ugyanis más ismerős is akadt, na meg új embereket ismerhettem meg, mint pl. Susannat. A limuzinban 10-14en voltunk, és kaptunk

pár üveg orosz pezsgőt :D Utálom a pezsgőt, de ez a pezsgő nagyon jó volt... valahonnan kell szereznem egyet, talán Tallinnban van, ki tudja.. A limuzinos túra alatt 3 megállónk volt, az 1. hely valamelyik katedrális volt (annyi van Szentpéterváron, hogy a nevüket nem bírtam megjegyezni, nemhogy még párosítani őket a képhez), a 2. a St. Isaac, a 3. pedig a Savior on Blood. Az 1. megálló után szörnyen pisilnem kellett, amikor mondták, hogy 15 perc múlva tudok csak WCre menni, nem tudtam magammal mit kezdeni :D Sininek és Susannának is nagyon kellett pisilnie, ezért, miután kiszálltunk, rohantunk egyenest a WChez, ami zárva volt :D Totál kétségbeesetten mentem oda a túravezetőnkhöz, hogy most mit csináljak, mert nekem rögtön el kell mennem WCre, de zárva van :D Aztán egy hotelt mondott, hogy oda menjek be, és ott tudok WCzni. Dóri nekiindult rohanva Szentpétervárnak út közepén 1 szál pólóban éjfélkor... nagyon adta! :D Utána mindjárt jobb volt minden :D A limuzinos túra végén pedig egy disconál tettek ki. Jó volt, mert nem volt sem belépő, sem ruhatár, viszont 250 rubelt elkértek 1 sörért... (ami kb. 1500 Forint)... amúgy az orosz árak nagyon jók, 3 napig Pepsit ittam Coca-Colával, mert 50 centből kijött a 1,5 literes üveg. Az orosz bulik talán a pasiknak kedveztek eléggé, az orosz csajok elég merészek :D A bárpultosok félig lenge ruházatban voltak, amikor éppen nem vásárolt senki, akkor felálltak a pultra, elkezdtek táncolni. Volt olyan is, aki kb. már sztriptízelt az egyik pasinak... :D Nem volt semmi. Aztán "taxival" mentünk haza olyan 3 körül. Az a taxi nem taxi volt, 1 pasas mondta, hogy elvisz minket 400 rubelért. 5en vagy 6an voltunk lányok, úgyhogy kicsit nehéz lett volna elrabolnia minket :D Nem baj, hazaértünk! Kicsit kevesebb idő volt aludni, ugyanis másnap reggel 10re ki kellett jelentkezni, valamint mentünk a Catherine's Palacebe, ami szintén szép volt, bár jobbra számítottam. Pl. egy hálószobát vagy fürdőszobát megnéztem volna nagyon szívesen, de ahelyett láttam nem tudom hány étkezőt és báltermet :D Utána volt időnk sétálni a kertben, aztán mentünk a hotelbe, 1 óra várakozás után pedig a kikötőbe, hogy visszatérjünk Helsinkibe. Akkor már többet aludtam, nem volt kedvem elmenni partizni, valamint a fiúk is elég bunkó hangulatukat élték.

Nagyon jól éreztem magam, bár a Linnoituksentie (ahol lakom) társasággal jobban éreztem volna magam, de nem baj :) Szívesen elmennék még, de ez sajnos nagyban függ a pénztől, valamint attól, hogy visszakapom-e az útlevelemet, amikorra az itteniek tervezik az utazást. Nagy valószínűséggel sajnos nem fogok többet menni a közeljövőben :( 

Utazás - Kuopio

Kicsit szégyellem magam, hogy ennyire lusta vagyok a blogírással, és még az 1 hónappal ezelőtti utamat sem voltam képes leírni. Na de egye fene, most itt vagyok, és leírom lapföldi túrám utolsó állomását, Kuopiot. Szerencsére sikeresen fel tudtam kelni hajnali 2kor, hogy összepakoljak és elinduljak a vasútállomásra. Elég korán oda is értem, de szerencsére a vonat már benn is állt. Egy elég modern vonatot kaptunk... konnektorral. :D Ilyet se nagyon látni Magyarországon.

A telefonom meg jelzett, hogy van WiFi, és lám, nem unatkoztam a vonaton :D Megcsináltam 2 beadandómat a suliba, úgyhogy nem kellett azokkal vesződnöm, miután visszatértem Helsinkibe. Pár óra vonatozás után megérkeztem Kuopioba, és elindultam a hostomhoz, aki egy finn lány volt. Megengedte, hogy aludjak, míg ő elmegy suliba reggel, nagyon rendes volt tőle. Délben, miután kipihentem magam, elmentünk enni, és elnéztünk a városba, valamint egy pubba beültünk a finn-svéd hokimeccset megnézni. Nagyon jó volt a hangulat, de sajnos csak addig, amíg a svédek nem vezettek... végülis a svédek meg is nyerték a meccset, úgyhogy nem volt nagy örömujjongás. Utána pedig elmentünk az Ice Marathonra, ahol szintén jó volt a hangulat, de mivel nem tudok korcsolyázni, ezért nem vehettem benne részt túlságosan. Így csak sétálgattam és hallgattam a zenét. Na meg persze néztem, hogy mások hogy korcsolyáznak :) Végül pedig hazamentünk, néztünk egy kis filmet és elmentünk aludni. 

Másnapra terveztük a Puijo torony meglátogatását, ami Kuopio legmagasabb pontján van. Délelőtt Johannának dolga volt a suliban, ezért pár órára egyedül maradtam a városban. Előző este nagyon tetszettek a tavak, ahol az Ice Marathon volt, ezért úgy döntöttem, hogy világosban is szeretném látni, és fényképeket csinálni. Úgyhogy vissza is mentem a kikötőhöz, megnéztem a kisgyerekek versenyét, és hazasétáltam. Akartam venni egy kuopioi ételt. Nem tudom a nevét finnül, a lényege az, hogy hal van benn 1 cipóban. Igaz, hogy utálom a halat, de nagyon szívesen megkóstoltam volna, ugyanis Ouluban kihagytam a nemzeti leves megkóstolását. Sajnos majdnem minden helyen 18 euró volt ez a cipó, úgyhogy végül kihagytam ezt is az életemből. Annyira nem szeretem a halat, hogy 18 eurót költsek rá, valamint Johanna szerint az egész étel nagyon száraz. Ebédre maradt a McDonald's, majd mentem is haza, hogy összeszedjük egymást Johannával és elmentünk a Puijo toronyba. Elég fárasztó volt, egyrészt messze is volt, másrészt hegyen kellett felmászni, harmadrészt 375 lépcsőfok vezetett fel a toronyhoz :D 

Sajnos elég ködös idő volt, úgyhogy hiába mentünk fel a toronyba, kilátni nem láttunk ki :( pedig elvileg a kilátás gyönyörű. 

Miután hazaértünk, főztünk és sütöttünk Johannával, ettünk és megnéztük a finn-amerikai hokimeccset otthon, ahol már a finnek nyertek :D 

Szép volt Kuopio, de sajnos nem élveztem annyira, mint amennyire élvezni lehetett volna. 10 napos út után eléggé lefáradtam, így minden bajom volt már, és már nagyon haza akartam jönni, annak ellenére, hogy a hazatérésem ugyanúgy azt is jelentette, hogy másnap iskola van.

Utazás - Kajaani

Oulu után pedig jött Kajaani. A vonaton ismét volt 2 szabad órám, amit levélírással töltöttem el, ugyanis nagyon leálltam a levelezéssel. Főleg azért, mert nem nagyon van rá időm, vagy éppen erőm. Lefoglal az iskola is, aztán itt van a sok összejövetel, amikor meg éppen otthon vagyok, akkor meg fáradt vagyok ahhoz, hogy levelet írjak. Ráadásul elkezdődnek a vizsgás hetek a sok beadandóval, ami pluszban hozzájárul, hogy miért nem válaszolok a levelezőtársak leveleire. :( Másrészt meg 1 euró a bélyeg, ami nem annyira nevezhető olcsónak, viszont ideális, ha Európán kívülre küldöm a levelet, mert Magyarországon is 300 Forintba fáj.

Aztán megérkeztem Kajaaniba. A hostom mondta, hogy 4ig elfoglalt, úgyhogy lehetőleg üssek el 1 órát a városban, és utána menjek el hozzájuk. Így hát elmentem egy boltba kaját venni, majd visszamentem az állomásra, és kiváltottam a jegyet, ugyanis Kuopioba hajnali 3:55-kor indult a vonat :D Most valami akció van a finn vonattársaságnál, egy csomó város között 5 euró csak a jegy, így kihasználtam az alkalmat, hogy pluszt pénzt spóroljak meg. Sajnos csak bizonyos vonatokra volt érvényes az 5 euró, és hát miért is ne Kajaani és Kuopio között csak a 3:55-ös vonatra volt érvényes :D Na de sebaj. 

Mivel Ouluban nagyon jó idő volt, mondhatni hó már nem is nagyon volt, ezért gondoltam, hogy nem öltöm fel magamra a sok nadrágot és harisnyát. Ami hiba volt, ugyanis Kajaaniban több hó volt, a hó ráadásul szakadt, és még mínusz is röpködött körülöttem. Na nem baj, elindultam a hostom felé, és sikeresen el is tévedtem. Mikor észrevettem, akkor már elég messze voltam a helyes iránytól, úgyhogy fordulhattam vissza azzal a gondolattal, hogy fél óráig még tuti csatangolni fogok a semmi kellős közepén. A hostom ugyanis a campuson lakott, ami eléggé kinn van a városból, ráadásul még emberrel sem nagyon találkoztam. Nagy nehezen odaértem a hostomhoz, gondoltam, hogy felhívom. Nem tudom miért, de nem mentettem el a telefonszámát! :D Na mondom ügyes a Dóri. De szerencsére otthon volt, így sikeresen bejutottam hozzá. Miután bekapcsoltam a gépet, az volt az 1. dolgom, hogy lementettem a számát :D A hostomnak 2 lakótársa volt, valamint átment hozzájuk egy másik srác is. Azt kell tudni róluk, hogy játékprogramozónak tanulnak, úgyhogy képzeljétek csak el... a létező összes játékkonzol megtalálható volt a szobában egy csomó játékkal egyetemben. Mikor odaértem, Janne, a hostom lakótársa éppen játszott valami japán játékkal. Leültem nézni, de elég hamar meguntam, ráadásul én csak ültem, és néztem. Aztán kiderült, hogy másnap nem tud velem jönni a hostom, mert suliban lesz reggel 8tól délután 4ig. Mivel a többiek is suliba mentek, ezért nekem is el kellett hagynom a lakást. Szerencsére Tiia, a 3. lakótárs csak 9kor ment el otthonról, így ráértem én is akkor menni reggel 8 helyett. Na hát Kajaaniról azt kell tudni, hogy irtózatosan kicsi város, és nincs ott annyi látnivaló. Szépnek szép, elmentem sétálni a tó körül, de mivel 1 óra alatt megtettem az egészet, ezért már akkor láttam, hogy nagyon nehéz lesz elütni azt a napot. Így elmentem Prismába (kb. olyan, mint a Tesco), ahol 1 órán keresztül nézelődtem, és találtam banánt 0.69 centért! :D Prisma után szép lassan bementem a vásárló utcába, elmentem megnézni 2 templomot, és mivel nem tudtam, hogy merre van a várrom és a városháza, ezért mindenképpen olyan kajáldába akartam menni, ahol van WiFi. Viszont nagyon csábított az 5 eurós gyros is, ami Helsinkiben alapjáratban 10 euróba fáj :D na mindegy, végül a Hesburgerben kötöttem ki. McDonald's-ot akartam találni, viszont Kajaani az egyetlen olyan finn város, ahol a McDonald's csődbe ment és kivonult a városból. Így hát értelemszerűen Kajaaniban nem volt McDonald's :D Hesburgerben sikerült elütnöm 1.5 órát, majd elmentem a városházához és a várromhoz. Kb. 2 óra volt, én már mindent megnéztem, a hostomhoz meg csak 4 után tudtam menni. Gondoltam, hogy akkor elmegyek egy használt ruhákat áruló boltba, és elmentem a postára is, hogy veszek bélyeget. Találtam is egy tök jót, amin vonatok voltak. (ezt később el is vesztettem...... -.-") És még mindig nagyon sok időm volt, úgyhogy gondoltam, hogy beülök az autóbusz állomásra és játszok telefonon. Ez volt a következő 1 órás programom, majd fél 4kor úgy döntöttem, hogy nagyon lassan visszasétálok a hostomhoz. 15:50re értem oda a nagyon lassú tempómban, nem tudom, hogy hogy csináltam... na mindegy. Meg is jegyezte, hogy túl korán értem oda, na de hát mindegy. Az este folyamán főleg gépeztem, és időben lefeküdtem, hogy fel tudjak kelni hajnalban, és elérjem a vonatot. Ezt a Kajaanis kiruccanást már annyira nem díjaztam. Nem a város miatt, mert a város szép volt, kellemes volt, viszont a srác, aki fogadott, az nagyon leszarta a fejem, és nem foglalkozott azzal, hogy vendége van és törődnie kellene vele. Ennek ellenére negatív referenciát nem fogok neki adni Couch Surfingen, mert semmi rosszat nem tett.

Végül sikerült felkelnem és elérnem a vonatot 3:55-kor :D a vonaton volt konnektor és internet is, úgyhogy nekiálltam megcsinálni a beadandómat :D Valamint vártam, hogy odaérjek Kuopioba, ahol a hostom megígérte, hogy aludhatok, míg ő elmegy suliba 1 órára :)

Utazás - Oulu

Február 17-én hétfő délután sajnos ott kellett hagynom Miiáékat, és el kellett indulnom a következő úticélom felé: Ouluba. A vonaton most szerencsére volt konnektor, így elvoltam 2.5 órán keresztül, míg odaértem Ouluba. Megnéztem pár részt a "Túlélni Alaszkát"-ból, így sajnos hipp-hopp el is ment az utazási idő. Mivel elég sokan fogadtak volna Couch Surfingen Ouluból, megbeszéltem az egyik csajszival, hogy találkozzunk, úgyis lesz pár szabad órám aznap, míg a hostom végez a munkával. Sajnos a lány írt, hogy nem tud velem találkozni, mert megbetegedett a macskája, és mielőtt Helsinkibe jönne, el szeretné vinni állatorvoshoz. Ezért úgy döntöttem, hogy felkerekedek egymagam a táskák társaságában és keresek egy helyet, ahol van WiFi. Természetesen nem néztem utána Oulunak, hogy merre is kellene mennem, így hát eljátszottam a "Dóra, a felfedező"-t. :D A finn városok ugyanis nem olyan nagyok, úgyhogy könnyen meg lehet találni a helyeket. Szerencsére itt is úgy történt, hamar megtaláltam a vásárló utcát, valamint a Mekit is. Így hát beültem vacsorázni, és ott vártam meg Vilmát, aki 2 éjszakára befogadott Ouluban. Miután végzett a munkahelyén, találkoztunk és elmentünk hozzá. Túl sok dolgot már nem csináltunk, mert eléggé fáradt voltam, ő meg nem érezte túl jól magát. Volt nálam pálinka, mondtam neki, hogy igyon kicsit, másnapra megjavul. Ki hitte volna, de másnapra tényleg jobban érezte tőle magát :D Természetesen a pálinka kitisztította rendesen a szervezetét, úgyhogy örültem neki én is, mert másnap nem kellett egyedül nekivágnom a városnak :) Együtt elmentünk sétálni a tengerpartra, végigmentünk több szigeten is, nagyon jó volt. Jól el is fáradtunk, majd visszamentünk a városba, és első utunk a kajáldába vezetett :D Miután teleettük magunkat, elmentünk még pár helyre a városban, és végül bementünk az Anttillába (olyan, mint a dm) hajfestéket venni :D Vilmát sikerült rábeszélnem, hogy festesse be a haját vörösre, mondtam neki, hogy még nem festettem másnak hajat, de szívesen megcsinálnám neki :D Szegény kicsit félt először, hogy mi lesz, ha nem áll neki jól, de aztán sikerült teljesen meggyőzni, így este már festettem is a haját :) 

Majd elmentünk boltba, ugyanis megígértem neki, hogy főzök neki valamilyen magyar kaját. Mivel Vilma vegetáriánus, a paprikás krumplit kihagytam. Végülis Miiáéknak is azt főztem, úgyhogy nekem is jól esett volna 1 kis változatosság :D aztán eszembe jutott a krumplis tészta. Úgyhogy este jó kis krumplistésztát ettünk savanyú uborkával :D Kicsit vicces volt, mert nem találtunk hozzá normális tésztát, így hát végül gnocchit vettünk :D Megnéztünk pár Jóbarátok részt. Nagyon jól éreztem magam Ouluban, na meg egy rettenetesen aranyos személyt ismerhettem meg Vilma személyében. 

Utazás - Rovaniemi

Február 13-án végre nekivághattam a 10 napos utazásomnak. Habár a Rovaniemibe tartó vonatozást nem nagyon vártam, mégis nagy izgalommal töltött el az indulás. Finn óra után egyenesen a vasútállomásra mentünk Andreynával és Balázzsal, hogy megvegyük a bérletünket. Utána vettem magamnak 1 mentolos cukrot, mert hát mikor is kapna el a betegség, ha nem akkor, amikor nem kéne. Csak torokfájással küszködtem hétfő óta, de a hab a tortán a csütörtök reggeli orrdugulás volt. Úgyhogy elszóltam magam az előző bejegyzésben, hogy szerencsére legalább náthás nem vagyok. De lettem! :D 

A vonaton elfoglaltam a helyem. Itt a vonatra is kell helyet foglalni, az általunk lefoglalt helyre kell leülni. Mivel neten foglaltam a jegyemet, és annyira még nem voltam pro, sikerült lefoglalnom egy 4es helyet a kettes helyett. Végülis nem tartottam rossz ötletnek, egészen Hämeenlinnáig, amikor beült egy csajszi elém. Az elején még nem tartottam a dologtól, reméltem, hogy Tamperéig megy és ott leszáll, és enyém lesz az egész birodalom reggelig :D de hát nem, Tampere előtt levette a cipőjét, elfeküdt, betakarózott, úgyhogy gyanítottam, hogy végig velem lesz, úgyhogy nem tehetem fel a lábamat az előttem lévő ülésre :D Végülis igen, Rovaniemig jött a lányka is. 11kor én is nagyon elálmosodtam, próbáltam elhelyezkedni, sikertelenül. A legjobb pozíciót pár óra után meg is találtam, végre el tudtam feküdni, de aludni még nem tudtam. Közben sorban mondták be az ismeretlenebbnél ismeretlenebb helyek nevét, és én már csak reméltem, hogy Oulut mondják be legközelebb, mert az azt jelentené, hogy már csak 2 órás szenvedést kell kibírni. Hajnali 4-5 óra volt, amikor bemondták, hogy Oulu következik... na én akkor már nem voltam annyira boldog, ugyanis akkor már tényleg tudtam aludni :D Oulu-Rovaniemi szakaszt végigaludtam, úgyhogy 2-3 órás alvás után, 07:50kor megérkeztem Rovaniemibe, ahol Miia és Jari várt. Leszálláskor előre féltem a -20 foktól, felöltöttem magamra a 2 nadrágot, kesztyűt, sapkát, sálat, leszálltam, erre csak -1 fok volt :D Kicsit csalódott voltam, de ugyanakkor nem bőgtem el magam amiatt, hogy nem fog befagyni a p***m :D Az állomásról Miiáékhoz mentünk, ahol kicsit beszélgettünk, majd elmentünk a Mikuláshoz. Sétáltunk, megnéztük a postát, és bementünk a Mikuláshoz is fényképezkedni. 

Nagyon aranyos volt a bácsi, megkérdezte, hogy honnan jöttem, Magyarország melyik felében lakom, valamint, hogy meddig leszek Finnországban. A végén pedig mondta, hogy várjam majd őt decemberben, mert megy majd Magyarországra is, úgyhogy tudunk majd találkozni :) És megköszönte Miiának, hogy elvitt engem hozzá :D Nagyon örültem, hogy találkozhattam vele!

A Mikulás után elmentünk Hesburgerbe. Ez olyan, mint a McDonald's, csak finn kivitelezésű :) Nem volt rossz, de szerintem a McDonald's jobb. A Hesburger hamburgereiben a hús kicsit száraz szerintem. Viszont a forró csokijuk jobb, mint a McDonald'sban! 

Pénteken nem csináltunk aztán semmi különlegeset, elég fáradt voltam, úgyhogy 3-kor hazamentünk és kártyáztunk, társasoztunk, és elég korán elmentünk aludni. Pihenni akartunk, ugyanis másnap fél 10kor mentünk Pello közelébe, ahol Miia szüleinek barátai élnek, akiknek vannak rénszarvasaik :) Mielőtt elmentünk volna hozzájuk, elmentünk Pelloba, és átugrottunk Svédországba is :D Úgyhogy elmondhatom magamról, hogy habár kb. fél óráig is, de voltam Svédországban :D Egy boltba mentünk be, ami szerintem kicsit drágább volt, mint a finn boltok, de lehet, hogy csak éppen azok a dolgok voltak drágábbak, amiknél fel volt tűntetve az ár euróban is :D sok helyen csak a svéd koronát lehetett megtalálni. Bevásárlás után pedig mentünk is a rénszarvasos emberhez. Sajnos nem tudtak angolul, úgyhogy nem tudtunk olyan sokat beszélgetni. 70 rénszarvasa van, amin nagyon csodálkoztam, mert nem kis költsége lehet az állatok gondozásának. Ha jól értettem, akkor 3 euróba kerül 1 adag eledel, és kb. 3x esznek a rénszarvasok egy nap. Nem kis költség. Nem lehettünk ott 1 órát szerintem, már jöttünk is el. A végén kaptam ajándékot is a rénszarvasos embertől: egy rénszarvas agancsot! :)

Elég nagy volt, úgyhogy úgy láttam a legjobbnak, hogy ha hazaküldöm postán. Így legalább tudtam küldeni ajándékot anya névnapjára és a Betti szülinapjára is. Mivel nem kaptunk ebédet, Miia anyukája adott pénzt Miiának, hogy menjünk el egy étterembe és együnk valamit. Valamilyen tésztát ettem, nem emlékszem, hogy milyen hozzávalókból készült, viszont éreztem, hogy volt benne pár tenger gyümölcse :D Eredetileg nem szeretem a tengeri dolgokat, úgyhogy meg sem mertem kérdezni, hogy micsoda az, ami ott van a tészta tetején :D De aztán finom volt. Ilyen puhás rák-féleség volt. Kár, hogy nem olcsó, mert szívesen ennék még olyat... :D bár múltkor Lilla 3 euroért kapott a Lidlben, legközelebbi akciókor én is veszek :D Az étterem után hazamentünk és társasoztunk :)

Vasárnap pedig a Ranua Zoo-ba mentünk el, ahol főleg északi állatok vannak. Elég korán értünk oda, úgyhogy az állatok többsége még aludt sajnos. De a közepe tájára már többen felkeltek, úgyhogy csak pár állathoz mentünk vissza Jarival megnézni, hogy alszanak-e még. Sok sikerrel nem jártunk, de páran felkeltek azóta :) Bementünk a Fazer shopba is, ahol találtam Salmiakki csokiiit :D 

Salmiakki az a nagyon szar (na jó, én szeretem :D ) fekete színű édesség (??), amit itt majdnem minden finn szeret. A csoki viszont nem volt olyan erős, úgyhogy ezt még lehet, hogy a külföldiek is előszeretettel ennék. Délután, miután hazaértünk, Miia anyukája vendégül látott minket és egy naagyon finom ebédet főzött nekünk rénszarvas húsból :) Nagyon ízlett, bár nem nagyon tudtam megkülönböztetni a marhahústól. Desszertnek fagyit ettünk valami olyan málnaféleséggel, amit még életemben nem láttam. Olyan volt, mint a málna, csak sárga. Ja, és kaptam ajándékba meleg zoknit!! :) Este kimentünk a Mikuláshoz megint, megnéztük az esti kivilágítást. 

Hétfőn pedig főztem Miiáéknak paprikás krumplit! :) Eléggé hígra sikeredett annak ellenére, hogy nem tettem bele annyi vizet. Ennek ellenére azt mondták, hogy finom volt :) A finom ebéd után sajnos indulnunk kellett, ugyanis indultam Ouluba. Nagyon remélem, hogy később is, akár jövő évben, vagy utána is el tudok jönni Lapfölre. Hihetetlenül szép a táj és hihetetlenül jól éreztem magam ott! 

Csak úgy

Mivel már elég régen írtam, gondoltam, hogy írok egy kis "csak úgy" bejegyzést. Tallinn óta suli van tele beadandókkal, amikkel már a nem létező "olyan" nemi szervem is kinn van. :D 2 tantárgyból minden hétre kell csinálni beadandót, ráadásul 1. periódus végére egyikből egy prezentációt kell csinálni, másikból pedig egy 15-20 oldalt kell írni. Mindegyik 1-1 cégről szól. A prezentáció a VR-ről (a finn MÁV) szól, a beadandó pedig egy amerikai cégről. Egy másik tantárgyból is ez a helyzet, csak ott éppen az a könnyítés, hogy a tanár minden 2. héten tart csak órát, és nem minden héten :D Németből szintén prezentálni kell, finnből pedig egy kisebb darabot kell előadni. És most csak a finn iskoláról beszélek :D Otthon ugyanis már 4 beadandó merült fel, amitől nagyon boldog vagyok. 

A hétfő reggelre pedig sikeresen lebetegedtem. Andreyna volt még beteg a hétvégén, vasárnap este pedig buli volt, Lillánál alapoztunk. Andreyna vitt egy csomó piát, kínált mindkettőnket, csak éppen az nem jutott eszembe, hogy beteg, ezért óvatosan kellene innom utána. Na mindegy, késő a bánat, hétfő reggel már éreztem, hogy nincs rendben a torkom, ami a mai napig kitart. Az egészben a legjobb az, hogy az egyik doboz Mebucainom elfogyott, úgyhogy pár grammal felszabadult a táskám :D Na és persze annak is örülök, hogy - még - nem vagyok náthás :D

Holnap pedig indulok Lapföldre, már alig várom! :) Illetve az indulást annyira nem várom, ugyanis nagyon nem tudom, hogy hogyan fogom eltölteni egyedül azt a 12 órát a vonaton :D remélem, hogy tudok majd aludni rajta és nem ül majd senki sem mellettem :D WiFi nem lesz a vonaton, elvileg még konnektor sem lesz mellettem... ez aztán a 21. század :D Készülök könyvvel, keresztrejtvénnyel... na majd kiderül :D 

Miiával már elterveztük a hétvégét: pénteken megyünk el a Mikuláshoz és ugyanakkor nézünk el néhány boltba. Szombaton fogunk kimenni Pelloba, ahol van a rénszarvasos ember, vasárnap pedig egy állatkertbe nézünk el. Hétfőn pedig Ouluba megyek, hova még semmi terv nincs. 

Ma sikeresen találtam szállást Kuopioba is, úgyhogy nagyon örülök a fejemnek. A hostom felvetette, hogy elmehetnénk jégkorizni, meg a Puijo toronyba. 

Úgyhogy holnap kezdődik a 10 napos utazásom, ami tutira nagyon hamar el fog menni :( Addig pedig legyetek jók! :)

Kiruccanás Tallinnba

Nem nagyon vártam a szombat reggelt. A hajó 8:30kor indult, fél órával előbb zárták le a beszállást, valamint előtte be is kellett csekkolni. Ez azt jelentette, hogy 7:30kor találkoztunk a kikötőben. Ebben csak az a rossz, hogy mi a város másik felén lakunk. Így hát fél 6kor kelhettünk reggel, hogy elkészüljünk, és odaérjünk időben. Pénteken elkezdett havazni, ami nagy szerencsétlenségünkre nem állt el az éjszaka folyamán, így szombaton volt "pár" centis hó az utakon. Ráadásul szakadt, mintha baj lenne, ha nem maradhatna fenn.

Finnországot úgy képzeltem el, hogy ha leszakad az éjjel 30 centis hó, akkor reggelre az el lesz takarítva, na de ez nem úgy történt. De aztán lehet, hogy a hétvége miatt történt ez máshogy. Mindegy, a lényeg, hogy leesett a nagy hó, ráadásul Lilla hívott is, hogy 2 perc múlva jön a busz, úgyhogy siessünk. Mi Andreynával még a szobában készülődtünk, a buszmegálló gyalog 3 percre van. Óóóóóh, yeah, futottunk, mint az állat, mire Lilla közölte, hogy tévedett, a busz csak 6 perc múlva jön :D ezaz! Ez csak a kezdet volt, szerencsére a folytatásban nem mi voltunk a főszereplők :D Ugyanis a hó nem csak Kivikkoban, azaz a mi városrészünkön esett le, hanem mindenhol, ugyanúgy a belvárosban is. Minden késett, valamelyik villamos el sem tudott menni A pontból B pontba. Laciék pl. 2 perccel késték le azt a vonatot, amivel be tudtak volna jönni fél 7ra, igy hát várni kellett a következőre, ami sikeresen lerobbant. Majd jött még1, ami szintúgy lerobbant. Mivel már eléggé késésben voltak (mi már a hajón voltunk...), fogtak egy taxit. Valaki beért, ha nem is nagyon időben, de még beszállás előtt, a fiúk még sehol sem voltak, hát persze, hogy a "legjobb" taxist fogták ki, aki szöszmöszölt állandóan. A fiúkon kívül a thai lányok sem jártak jobban, akik kb. 7:50kor még a vasútállomáson voltak, ami úgy 20 percre van a kikötőtől. Szinte reménytelennek láttuk azt, hogy odaérjenek. Végül nagy rohanással, de a lányok is, és a fiúk is megérkeztek. A beszállást kicsit kitolták az időjárás miatt, úgyhogy nagy szerencséjük volt. 

Sikerült időben elindulni. Elég kókadtak voltunk az álmosság miatt, de belőlem speciel ez ki is ment, amikor felmentünk a hajó tetejére. Elég erős volt a szél, ráadásul csúszott is, úgyhogy nagyon buli volt felmenni és ökörködni ott :D Korlát volt, úgyhogy nem volt annyira veszélyes. Természetesen a korláthoz nem volt érdemes közel menni, kivéve, ha öngyilkos hajlamaink vannak. Nekünk nem volt.

2,5 óra hajókázás után végre megérkeztünk Tallinnba, és elindultunk várost nézni. A társaság nagyja éhes volt, Lillával mi nem voltunk annyira éhesek, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy elindulunk magunk várost nézni, és visszamegyünk időre a találkozási ponthoz. Elmentünk az óvárosba, és vettünk ajándékokat is, jómagam 2 képeslapot. Májusban, vagy áprilisban ugyanis vissza szeretnék még menni egyszer, akkor tervezek nagyobb ajándékot venni, pl. egy észt zászlót. De ez még a jövő zenéje. Azt mondják, hogy Tallinn olcsóbb, mint Helsinki, ennek ellenére nem nagyon találtunk "olcsó" kajáldát a McDonald's-on kívül. Úgyhogy végül itt ettünk, majd mentünk a megbeszélt találkozási ponthoz. 

Ezután elmentünk egy nagyon olcsó alkohol-boltba. Tallinn ugyanis arról híres, hogy olcsó az alkohol, így nagyon sokan mennek oda Finnországból. Tőlünk is nagyon sokan csak azért mentek. Egy nagy áruház volt, kb. egy kisebb Tesco méretű lehetett, és itt csak alkohol, valamint néhány üdítő volt. Találtunk Tokaji bort is, 4 euró volt 1 üveggel. Nagyon sokan sporttáskával és bőrönddel indultak neki a boltnak, volt, aki 108 eurót költött csak alkoholra. Hát nem semmi. Jómagam szerényebb összeggel zártam, pontosabban ennek ötödével, de van egy olyan nagy érzésem, hogy ebből jutni fog haza is :D

Este pedig indultunk is vissza Helsinkibe. A hajón nagyon sokan bealudtak, valamint megismerhettük a finnek ivási szokásait: a legtöbben had ne mondjam, hogy milyen részegek voltak. Reggel mondták is nekünk, hogy igyekezzünk ne elől leszállni visszafele, ugyanis sok részeggel találkozhatunk akkor, és eléggé kötekednek az emberek. Na de nem kellett lemenni a hajóról, hogy részeg embereket lássunk. Szerencsére nem kötöttek belénk, megvoltak ők a maguk társaságukban. Visszafele kártyáztunk, először pókert játszottunk, valamint megtanított minket az egyik finn tutor egy másik kártyajátékra, aminek nem tudom a nevét. Nagyon jó volt, végigjátszottuk az utat, úgyhogy visszafele nem volt annyira unalmas, mint odafele :) 

Mozgalmas 1 nap volt, nem volt probléma este az alvással sem :)